Csaknem egy évtized után tavasszal visszatér a legkülönösebb kungfu mester a DreamWorks Animation fergeteges sorozatának baresz új fejezetében. Bátor Sárkányharcosként végigcsinált három halált megvető kalandot, és most a sors újabb feladat elé állítja: pihenjen már egy kicsit. Pontosabban hogy legyen a Békevölgy szellemi vezetője. Ezzel van néhány nyilvánvaló probléma. Egyrészt Po annyit tud a szellemi vezetésről, mint a paleodiétáról, másrészt gyorsan találnia kell egy új Sárkányharcost, és ki kell képeznie, mielőtt átvehetné új, magas beosztását. Ám ami még rosszabb, mostanában láttak felbukkanni egy gonosz, nagy hatalmú varázslónőt, Kaméleont, aki apró gyík létére fel tudja venni bármilyen lény alakját, legyen az nagy vagy kicsi. És Kaméleon ráveti dülledt kis szemét a bölcsesség pálcájára, amivel hatalmában állna megidézni az összes gonosztevőt, akiket Po átküldött a szellemek birodalmába. Pónak tehát segítségre lesz szüksége. Meg is találja – nagyjából – egy ravasz, gyors eszű tolvaj, Zhen személyében, aki egy pusztai róka, azaz korzak, és nagyon Po bögyében van, de a képességei felbecsülhetetlenül értékesek. Ha meg akarják védeni a Békevölgyet Kaméleon hüllőkarmaitól, akkor a komikus párosnak össze kell dolgoznia. És miközben zajlanak az izgalmas és mulatságos események, Po rájön, hogy a hősök bizony a legváratlanabb helyeken teremnek…

Amikor a tinédzser Priscilla Beaulieu egy bulin találkozik az akkor már szupersztár Elvis Presley-vel, a közösen töltött, intim pillanatokban az énekes egy teljesen más emberré válik: izgalmas szerető, szövetséges a magányban, és gyengéd legjobb barát. Sofia Coppola Priscilla Presley 1985-ben megjelent Elvis és én című könyvét vette alapul a filmhez, melyben a nő szemszögéből meséli el Elvis és Priscilla hosszú és viharos kapcsolatát, a német katonai bázistól a Graceland-i álombirtokon töltött időkig.

Kelet és Nyugat folyamatos harcban áll. Még jó, hogy vannak vakmerő emberek, akik vigyáznak ránk. Még ha nem is tudnak egymásról. Loid és Yor tökéletes házaspár, példaszerű család, akik együtt nevelik kislányukat. Nem sejtik, hogy az egyikük szuperkém, a másik orgyilkos. És egy fontos (a szupernél is szupertitkosabb ügyben) úgy kell tenniük, mintha családi nyaralásra mennének, egy téli üdülőhelyre. A kislány, Anja nagyon jól érzi magát. Annyira, hogy véletlenül lenyel egy csokiba rejtett mikrofilmet – és attól kezdve több világrend összes hőse és gonosza őt üldözi. A szülei pedig megpróbálják megmenteni: először csak a mikrofilmet, azután, ahogy felfedezik, hogy milyen jó triót alkotnak, a közös családi örömöket is.

Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól.

Csaknem egy évtized után tavasszal visszatér a legkülönösebb kungfu mester a DreamWorks Animation fergeteges sorozatának baresz új fejezetében. Bátor Sárkányharcosként végigcsinált három halált megvető kalandot, és most a sors újabb feladat elé állítja: pihenjen már egy kicsit. Pontosabban hogy legyen a Békevölgy szellemi vezetője. Ezzel van néhány nyilvánvaló probléma. Egyrészt Po annyit tud a szellemi vezetésről, mint a paleodiétáról, másrészt gyorsan találnia kell egy új Sárkányharcost, és ki kell képeznie, mielőtt átvehetné új, magas beosztását. Ám ami még rosszabb, mostanában láttak felbukkanni egy gonosz, nagy hatalmú varázslónőt, Kaméleont, aki apró gyík létére fel tudja venni bármilyen lény alakját, legyen az nagy vagy kicsi. És Kaméleon ráveti dülledt kis szemét a bölcsesség pálcájára, amivel hatalmában állna megidézni az összes gonosztevőt, akiket Po átküldött a szellemek birodalmába. Pónak tehát segítségre lesz szüksége. Meg is találja – nagyjából – egy ravasz, gyors eszű tolvaj, Zhen személyében, aki egy pusztai róka, azaz korzak, és nagyon Po bögyében van, de a képességei felbecsülhetetlenül értékesek. Ha meg akarják védeni a Békevölgyet Kaméleon hüllőkarmaitól, akkor a komikus párosnak össze kell dolgoznia. És miközben zajlanak az izgalmas és mulatságos események, Po rájön, hogy a hősök bizony a legváratlanabb helyeken teremnek…

Hirajama Tokióban dolgozik, munkája során mosdókat takarít. A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából.

Kelet és Nyugat folyamatos harcban áll. Még jó, hogy vannak vakmerő emberek, akik vigyáznak ránk. Még ha nem is tudnak egymásról. Loid és Yor tökéletes házaspár, példaszerű család, akik együtt nevelik kislányukat. Nem sejtik, hogy az egyikük szuperkém, a másik orgyilkos. És egy fontos (a szupernél is szupertitkosabb ügyben) úgy kell tenniük, mintha családi nyaralásra mennének, egy téli üdülőhelyre. A kislány, Anja nagyon jól érzi magát. Annyira, hogy véletlenül lenyel egy csokiba rejtett mikrofilmet – és attól kezdve több világrend összes hőse és gonosza őt üldözi. A szülei pedig megpróbálják megmenteni: először csak a mikrofilmet, azután, ahogy felfedezik, hogy milyen jó triót alkotnak, a közös családi örömöket is.

Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól.

Csaknem egy évtized után tavasszal visszatér a legkülönösebb kungfu mester a DreamWorks Animation fergeteges sorozatának baresz új fejezetében. Bátor Sárkányharcosként végigcsinált három halált megvető kalandot, és most a sors újabb feladat elé állítja: pihenjen már egy kicsit. Pontosabban hogy legyen a Békevölgy szellemi vezetője. Ezzel van néhány nyilvánvaló probléma. Egyrészt Po annyit tud a szellemi vezetésről, mint a paleodiétáról, másrészt gyorsan találnia kell egy új Sárkányharcost, és ki kell képeznie, mielőtt átvehetné új, magas beosztását. Ám ami még rosszabb, mostanában láttak felbukkanni egy gonosz, nagy hatalmú varázslónőt, Kaméleont, aki apró gyík létére fel tudja venni bármilyen lény alakját, legyen az nagy vagy kicsi. És Kaméleon ráveti dülledt kis szemét a bölcsesség pálcájára, amivel hatalmában állna megidézni az összes gonosztevőt, akiket Po átküldött a szellemek birodalmába. Pónak tehát segítségre lesz szüksége. Meg is találja – nagyjából – egy ravasz, gyors eszű tolvaj, Zhen személyében, aki egy pusztai róka, azaz korzak, és nagyon Po bögyében van, de a képességei felbecsülhetetlenül értékesek. Ha meg akarják védeni a Békevölgyet Kaméleon hüllőkarmaitól, akkor a komikus párosnak össze kell dolgoznia. És miközben zajlanak az izgalmas és mulatságos események, Po rájön, hogy a hősök bizony a legváratlanabb helyeken teremnek…

Amikor a tinédzser Priscilla Beaulieu egy bulin találkozik az akkor már szupersztár Elvis Presley-vel, a közösen töltött, intim pillanatokban az énekes egy teljesen más emberré válik: izgalmas szerető, szövetséges a magányban, és gyengéd legjobb barát. Sofia Coppola Priscilla Presley 1985-ben megjelent Elvis és én című könyvét vette alapul a filmhez, melyben a nő szemszögéből meséli el Elvis és Priscilla hosszú és viharos kapcsolatát, a német katonai bázistól a Graceland-i álombirtokon töltött időkig.

Kelet és Nyugat folyamatos harcban áll. Még jó, hogy vannak vakmerő emberek, akik vigyáznak ránk. Még ha nem is tudnak egymásról. Loid és Yor tökéletes házaspár, példaszerű család, akik együtt nevelik kislányukat. Nem sejtik, hogy az egyikük szuperkém, a másik orgyilkos. És egy fontos (a szupernél is szupertitkosabb ügyben) úgy kell tenniük, mintha családi nyaralásra mennének, egy téli üdülőhelyre. A kislány, Anja nagyon jól érzi magát. Annyira, hogy véletlenül lenyel egy csokiba rejtett mikrofilmet – és attól kezdve több világrend összes hőse és gonosza őt üldözi. A szülei pedig megpróbálják megmenteni: először csak a mikrofilmet, azután, ahogy felfedezik, hogy milyen jó triót alkotnak, a közös családi örömöket is.

Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól.

Csaknem egy évtized után tavasszal visszatér a legkülönösebb kungfu mester a DreamWorks Animation fergeteges sorozatának baresz új fejezetében. Bátor Sárkányharcosként végigcsinált három halált megvető kalandot, és most a sors újabb feladat elé állítja: pihenjen már egy kicsit. Pontosabban hogy legyen a Békevölgy szellemi vezetője. Ezzel van néhány nyilvánvaló probléma. Egyrészt Po annyit tud a szellemi vezetésről, mint a paleodiétáról, másrészt gyorsan találnia kell egy új Sárkányharcost, és ki kell képeznie, mielőtt átvehetné új, magas beosztását. Ám ami még rosszabb, mostanában láttak felbukkanni egy gonosz, nagy hatalmú varázslónőt, Kaméleont, aki apró gyík létére fel tudja venni bármilyen lény alakját, legyen az nagy vagy kicsi. És Kaméleon ráveti dülledt kis szemét a bölcsesség pálcájára, amivel hatalmában állna megidézni az összes gonosztevőt, akiket Po átküldött a szellemek birodalmába. Pónak tehát segítségre lesz szüksége. Meg is találja – nagyjából – egy ravasz, gyors eszű tolvaj, Zhen személyében, aki egy pusztai róka, azaz korzak, és nagyon Po bögyében van, de a képességei felbecsülhetetlenül értékesek. Ha meg akarják védeni a Békevölgyet Kaméleon hüllőkarmaitól, akkor a komikus párosnak össze kell dolgoznia. És miközben zajlanak az izgalmas és mulatságos események, Po rájön, hogy a hősök bizony a legváratlanabb helyeken teremnek…

Hirajama Tokióban dolgozik, munkája során mosdókat takarít. A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából.

Kelet és Nyugat folyamatos harcban áll. Még jó, hogy vannak vakmerő emberek, akik vigyáznak ránk. Még ha nem is tudnak egymásról. Loid és Yor tökéletes házaspár, példaszerű család, akik együtt nevelik kislányukat. Nem sejtik, hogy az egyikük szuperkém, a másik orgyilkos. És egy fontos (a szupernél is szupertitkosabb ügyben) úgy kell tenniük, mintha családi nyaralásra mennének, egy téli üdülőhelyre. A kislány, Anja nagyon jól érzi magát. Annyira, hogy véletlenül lenyel egy csokiba rejtett mikrofilmet – és attól kezdve több világrend összes hőse és gonosza őt üldözi. A szülei pedig megpróbálják megmenteni: először csak a mikrofilmet, azután, ahogy felfedezik, hogy milyen jó triót alkotnak, a közös családi örömöket is.

Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól.

Csaknem egy évtized után tavasszal visszatér a legkülönösebb kungfu mester a DreamWorks Animation fergeteges sorozatának baresz új fejezetében. Bátor Sárkányharcosként végigcsinált három halált megvető kalandot, és most a sors újabb feladat elé állítja: pihenjen már egy kicsit. Pontosabban hogy legyen a Békevölgy szellemi vezetője. Ezzel van néhány nyilvánvaló probléma. Egyrészt Po annyit tud a szellemi vezetésről, mint a paleodiétáról, másrészt gyorsan találnia kell egy új Sárkányharcost, és ki kell képeznie, mielőtt átvehetné új, magas beosztását. Ám ami még rosszabb, mostanában láttak felbukkanni egy gonosz, nagy hatalmú varázslónőt, Kaméleont, aki apró gyík létére fel tudja venni bármilyen lény alakját, legyen az nagy vagy kicsi. És Kaméleon ráveti dülledt kis szemét a bölcsesség pálcájára, amivel hatalmában állna megidézni az összes gonosztevőt, akiket Po átküldött a szellemek birodalmába. Pónak tehát segítségre lesz szüksége. Meg is találja – nagyjából – egy ravasz, gyors eszű tolvaj, Zhen személyében, aki egy pusztai róka, azaz korzak, és nagyon Po bögyében van, de a képességei felbecsülhetetlenül értékesek. Ha meg akarják védeni a Békevölgyet Kaméleon hüllőkarmaitól, akkor a komikus párosnak össze kell dolgoznia. És miközben zajlanak az izgalmas és mulatságos események, Po rájön, hogy a hősök bizony a legváratlanabb helyeken teremnek…

Amikor a tinédzser Priscilla Beaulieu egy bulin találkozik az akkor már szupersztár Elvis Presley-vel, a közösen töltött, intim pillanatokban az énekes egy teljesen más emberré válik: izgalmas szerető, szövetséges a magányban, és gyengéd legjobb barát. Sofia Coppola Priscilla Presley 1985-ben megjelent Elvis és én című könyvét vette alapul a filmhez, melyben a nő szemszögéből meséli el Elvis és Priscilla hosszú és viharos kapcsolatát, a német katonai bázistól a Graceland-i álombirtokon töltött időkig.

Kelet és Nyugat folyamatos harcban áll. Még jó, hogy vannak vakmerő emberek, akik vigyáznak ránk. Még ha nem is tudnak egymásról. Loid és Yor tökéletes házaspár, példaszerű család, akik együtt nevelik kislányukat. Nem sejtik, hogy az egyikük szuperkém, a másik orgyilkos. És egy fontos (a szupernél is szupertitkosabb ügyben) úgy kell tenniük, mintha családi nyaralásra mennének, egy téli üdülőhelyre. A kislány, Anja nagyon jól érzi magát. Annyira, hogy véletlenül lenyel egy csokiba rejtett mikrofilmet – és attól kezdve több világrend összes hőse és gonosza őt üldözi. A szülei pedig megpróbálják megmenteni: először csak a mikrofilmet, azután, ahogy felfedezik, hogy milyen jó triót alkotnak, a közös családi örömöket is.

Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól.

Csaknem egy évtized után tavasszal visszatér a legkülönösebb kungfu mester a DreamWorks Animation fergeteges sorozatának baresz új fejezetében. Bátor Sárkányharcosként végigcsinált három halált megvető kalandot, és most a sors újabb feladat elé állítja: pihenjen már egy kicsit. Pontosabban hogy legyen a Békevölgy szellemi vezetője. Ezzel van néhány nyilvánvaló probléma. Egyrészt Po annyit tud a szellemi vezetésről, mint a paleodiétáról, másrészt gyorsan találnia kell egy új Sárkányharcost, és ki kell képeznie, mielőtt átvehetné új, magas beosztását. Ám ami még rosszabb, mostanában láttak felbukkanni egy gonosz, nagy hatalmú varázslónőt, Kaméleont, aki apró gyík létére fel tudja venni bármilyen lény alakját, legyen az nagy vagy kicsi. És Kaméleon ráveti dülledt kis szemét a bölcsesség pálcájára, amivel hatalmában állna megidézni az összes gonosztevőt, akiket Po átküldött a szellemek birodalmába. Pónak tehát segítségre lesz szüksége. Meg is találja – nagyjából – egy ravasz, gyors eszű tolvaj, Zhen személyében, aki egy pusztai róka, azaz korzak, és nagyon Po bögyében van, de a képességei felbecsülhetetlenül értékesek. Ha meg akarják védeni a Békevölgyet Kaméleon hüllőkarmaitól, akkor a komikus párosnak össze kell dolgoznia. És miközben zajlanak az izgalmas és mulatságos események, Po rájön, hogy a hősök bizony a legváratlanabb helyeken teremnek…

Hirajama Tokióban dolgozik, munkája során mosdókat takarít. A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából.

Kelet és Nyugat folyamatos harcban áll. Még jó, hogy vannak vakmerő emberek, akik vigyáznak ránk. Még ha nem is tudnak egymásról. Loid és Yor tökéletes házaspár, példaszerű család, akik együtt nevelik kislányukat. Nem sejtik, hogy az egyikük szuperkém, a másik orgyilkos. És egy fontos (a szupernél is szupertitkosabb ügyben) úgy kell tenniük, mintha családi nyaralásra mennének, egy téli üdülőhelyre. A kislány, Anja nagyon jól érzi magát. Annyira, hogy véletlenül lenyel egy csokiba rejtett mikrofilmet – és attól kezdve több világrend összes hőse és gonosza őt üldözi. A szülei pedig megpróbálják megmenteni: először csak a mikrofilmet, azután, ahogy felfedezik, hogy milyen jó triót alkotnak, a közös családi örömöket is.

Kit hívsz, ha nagy baj van? Kihez fordulnál segítségért, amikor szellemek piszkálnak, kísértetek kísérleteznek veled, vagy hazajáró lelkek dúlják fel a házad? A válasz egyértelmű: a Szellemirtókhoz! De ma már nem ugyanaz a négyes száll be a legendás autóba, amikor riasztás érkezik. Viszont a híres New York-i tűzoltótorony nem változott: az új szellemirtók, a Spengler család tagjai itt találkoznak az eredeti csapattal, akik, mint kiderül, nem mentek nyugdíjba: szupertitkos kísérleti laboratóriumot hoztak létre, hogy még magasabb szinten űzhessék a szellemszakmát. Csakhogy rátalálnak egy ősi műtárgyra, amelyből elszabadul egy gonosz erő – és az öregeknek meg a fiataloknak össze kell fogniuk, hogy megmentsék a világot az új, és mindennél fagyosabb jégkorszaktól.

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

A Challengers a feltörekvő profi tenisztehetségek számára rendezett bajnokság. Itt kerül egymással szembe Art és Patrick. Akik nagyon jól ismerik egymást. Évekkel korábban elválaszthatatlan cimborák voltak. Egészen addig, míg meg nem ismerkedtek Tashival (Zendaya), aki nemcsak a legjobb volt a pályán, hanem a legvonzóbb is. A két srác egyszerre kezdett ki vele, egyszerre nyomultak rá, és egyszerre kaptak bíztató jeleket. A szőke srác kiszámítható, fegyelmezett és sikerre éhes. A barna bohém, laza és játékos. Tashi nem tud választani köztük. Aztán mégis. Aztán mégsem. Telnek az évek és a három szerelmes fiatal között nem szakadnak el a kötelékek: csak kibogozhatatlanul összegubancolódnak…

Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

A Challengers a feltörekvő profi tenisztehetségek számára rendezett bajnokság. Itt kerül egymással szembe Art és Patrick. Akik nagyon jól ismerik egymást. Évekkel korábban elválaszthatatlan cimborák voltak. Egészen addig, míg meg nem ismerkedtek Tashival (Zendaya), aki nemcsak a legjobb volt a pályán, hanem a legvonzóbb is. A két srác egyszerre kezdett ki vele, egyszerre nyomultak rá, és egyszerre kaptak bíztató jeleket. A szőke srác kiszámítható, fegyelmezett és sikerre éhes. A barna bohém, laza és játékos. Tashi nem tud választani köztük. Aztán mégis. Aztán mégsem. Telnek az évek és a három szerelmes fiatal között nem szakadnak el a kötelékek: csak kibogozhatatlanul összegubancolódnak…

Hirajama Tokióban dolgozik, munkája során mosdókat takarít. A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

A Challengers a feltörekvő profi tenisztehetségek számára rendezett bajnokság. Itt kerül egymással szembe Art és Patrick. Akik nagyon jól ismerik egymást. Évekkel korábban elválaszthatatlan cimborák voltak. Egészen addig, míg meg nem ismerkedtek Tashival (Zendaya), aki nemcsak a legjobb volt a pályán, hanem a legvonzóbb is. A két srác egyszerre kezdett ki vele, egyszerre nyomultak rá, és egyszerre kaptak bíztató jeleket. A szőke srác kiszámítható, fegyelmezett és sikerre éhes. A barna bohém, laza és játékos. Tashi nem tud választani köztük. Aztán mégis. Aztán mégsem. Telnek az évek és a három szerelmes fiatal között nem szakadnak el a kötelékek: csak kibogozhatatlanul összegubancolódnak…

Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

A Challengers a feltörekvő profi tenisztehetségek számára rendezett bajnokság. Itt kerül egymással szembe Art és Patrick. Akik nagyon jól ismerik egymást. Évekkel korábban elválaszthatatlan cimborák voltak. Egészen addig, míg meg nem ismerkedtek Tashival (Zendaya), aki nemcsak a legjobb volt a pályán, hanem a legvonzóbb is. A két srác egyszerre kezdett ki vele, egyszerre nyomultak rá, és egyszerre kaptak bíztató jeleket. A szőke srác kiszámítható, fegyelmezett és sikerre éhes. A barna bohém, laza és játékos. Tashi nem tud választani köztük. Aztán mégis. Aztán mégsem. Telnek az évek és a három szerelmes fiatal között nem szakadnak el a kötelékek: csak kibogozhatatlanul összegubancolódnak…

Hirajama Tokióban dolgozik, munkája során mosdókat takarít. A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

A Challengers a feltörekvő profi tenisztehetségek számára rendezett bajnokság. Itt kerül egymással szembe Art és Patrick. Akik nagyon jól ismerik egymást. Évekkel korábban elválaszthatatlan cimborák voltak. Egészen addig, míg meg nem ismerkedtek Tashival (Zendaya), aki nemcsak a legjobb volt a pályán, hanem a legvonzóbb is. A két srác egyszerre kezdett ki vele, egyszerre nyomultak rá, és egyszerre kaptak bíztató jeleket. A szőke srác kiszámítható, fegyelmezett és sikerre éhes. A barna bohém, laza és játékos. Tashi nem tud választani köztük. Aztán mégis. Aztán mégsem. Telnek az évek és a három szerelmes fiatal között nem szakadnak el a kötelékek: csak kibogozhatatlanul összegubancolódnak…

Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

A Challengers a feltörekvő profi tenisztehetségek számára rendezett bajnokság. Itt kerül egymással szembe Art és Patrick. Akik nagyon jól ismerik egymást. Évekkel korábban elválaszthatatlan cimborák voltak. Egészen addig, míg meg nem ismerkedtek Tashival (Zendaya), aki nemcsak a legjobb volt a pályán, hanem a legvonzóbb is. A két srác egyszerre kezdett ki vele, egyszerre nyomultak rá, és egyszerre kaptak bíztató jeleket. A szőke srác kiszámítható, fegyelmezett és sikerre éhes. A barna bohém, laza és játékos. Tashi nem tud választani köztük. Aztán mégis. Aztán mégsem. Telnek az évek és a három szerelmes fiatal között nem szakadnak el a kötelékek: csak kibogozhatatlanul összegubancolódnak…

Hirajama Tokióban dolgozik, munkája során mosdókat takarít. A férfi láthatóan elégedett egyszerű, harmonikus egyhangúságban telő életével, és örömet lel az élet apró csodáiban. Szabadidejét a zene és a könyvek iránti szenvedélyének szenteli, emellett rajong a fákért is, amelyeket féltve gondoz és állandóan fényképez is. Váratlan találkozások sorozatán keresztül fokozatosan egyre több minden derül ki a múltjából.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

A Challengers a feltörekvő profi tenisztehetségek számára rendezett bajnokság. Itt kerül egymással szembe Art és Patrick. Akik nagyon jól ismerik egymást. Évekkel korábban elválaszthatatlan cimborák voltak. Egészen addig, míg meg nem ismerkedtek Tashival (Zendaya), aki nemcsak a legjobb volt a pályán, hanem a legvonzóbb is. A két srác egyszerre kezdett ki vele, egyszerre nyomultak rá, és egyszerre kaptak bíztató jeleket. A szőke srác kiszámítható, fegyelmezett és sikerre éhes. A barna bohém, laza és játékos. Tashi nem tud választani köztük. Aztán mégis. Aztán mégsem. Telnek az évek és a három szerelmes fiatal között nem szakadnak el a kötelékek: csak kibogozhatatlanul összegubancolódnak…

Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

Vincent, a fiatal macska és Maurice, az egér kalandos úton érkezik meg a világhírű szentpétervári Ermitázs múzeumba. Ott találkoznak egy elit macskaosztaggal, amely évszázadok óta védi a műkincseket az egerektől és más kártevőktől. Vincent családról álmodik, de nem akarja elveszíteni egérbarátját sem, aki korábban megmentette az életét. A múzeumban azonban nemcsak az egér jelenléte okoz gondot, de a szenvedélye is: Maurice ugyanis nagyon szeret festményeket rágcsálni. A helyzet még bonyolultabbá válik, amikor az emberiség egyik legnagyobb festménye, a Mona Lisa megérkezik az Ermitázsba, ugyanis minden egér leghőbb álma, hogy megrágja a páratlan remekművet. Ám a festményt váratlanul ellopják, így Vincentnek és barátainak nem marad más választása, mint hogy bármi áron megtalálják az eltűnt műkincset.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Vincent, a fiatal macska és Maurice, az egér kalandos úton érkezik meg a világhírű szentpétervári Ermitázs múzeumba. Ott találkoznak egy elit macskaosztaggal, amely évszázadok óta védi a műkincseket az egerektől és más kártevőktől. Vincent családról álmodik, de nem akarja elveszíteni egérbarátját sem, aki korábban megmentette az életét. A múzeumban azonban nemcsak az egér jelenléte okoz gondot, de a szenvedélye is: Maurice ugyanis nagyon szeret festményeket rágcsálni. A helyzet még bonyolultabbá válik, amikor az emberiség egyik legnagyobb festménye, a Mona Lisa megérkezik az Ermitázsba, ugyanis minden egér leghőbb álma, hogy megrágja a páratlan remekművet. Ám a festményt váratlanul ellopják, így Vincentnek és barátainak nem marad más választása, mint hogy bármi áron megtalálják az eltűnt műkincset.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Vincent, a fiatal macska és Maurice, az egér kalandos úton érkezik meg a világhírű szentpétervári Ermitázs múzeumba. Ott találkoznak egy elit macskaosztaggal, amely évszázadok óta védi a műkincseket az egerektől és más kártevőktől. Vincent családról álmodik, de nem akarja elveszíteni egérbarátját sem, aki korábban megmentette az életét. A múzeumban azonban nemcsak az egér jelenléte okoz gondot, de a szenvedélye is: Maurice ugyanis nagyon szeret festményeket rágcsálni. A helyzet még bonyolultabbá válik, amikor az emberiség egyik legnagyobb festménye, a Mona Lisa megérkezik az Ermitázsba, ugyanis minden egér leghőbb álma, hogy megrágja a páratlan remekművet. Ám a festményt váratlanul ellopják, így Vincentnek és barátainak nem marad más választása, mint hogy bármi áron megtalálják az eltűnt műkincset.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Vincent, a fiatal macska és Maurice, az egér kalandos úton érkezik meg a világhírű szentpétervári Ermitázs múzeumba. Ott találkoznak egy elit macskaosztaggal, amely évszázadok óta védi a műkincseket az egerektől és más kártevőktől. Vincent családról álmodik, de nem akarja elveszíteni egérbarátját sem, aki korábban megmentette az életét. A múzeumban azonban nemcsak az egér jelenléte okoz gondot, de a szenvedélye is: Maurice ugyanis nagyon szeret festményeket rágcsálni. A helyzet még bonyolultabbá válik, amikor az emberiség egyik legnagyobb festménye, a Mona Lisa megérkezik az Ermitázsba, ugyanis minden egér leghőbb álma, hogy megrágja a páratlan remekművet. Ám a festményt váratlanul ellopják, így Vincentnek és barátainak nem marad más választása, mint hogy bármi áron megtalálják az eltűnt műkincset.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Vincent, a fiatal macska és Maurice, az egér kalandos úton érkezik meg a világhírű szentpétervári Ermitázs múzeumba. Ott találkoznak egy elit macskaosztaggal, amely évszázadok óta védi a műkincseket az egerektől és más kártevőktől. Vincent családról álmodik, de nem akarja elveszíteni egérbarátját sem, aki korábban megmentette az életét. A múzeumban azonban nemcsak az egér jelenléte okoz gondot, de a szenvedélye is: Maurice ugyanis nagyon szeret festményeket rágcsálni. A helyzet még bonyolultabbá válik, amikor az emberiség egyik legnagyobb festménye, a Mona Lisa megérkezik az Ermitázsba, ugyanis minden egér leghőbb álma, hogy megrágja a páratlan remekművet. Ám a festményt váratlanul ellopják, így Vincentnek és barátainak nem marad más választása, mint hogy bármi áron megtalálják az eltűnt műkincset.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Vincent, a fiatal macska és Maurice, az egér kalandos úton érkezik meg a világhírű szentpétervári Ermitázs múzeumba. Ott találkoznak egy elit macskaosztaggal, amely évszázadok óta védi a műkincseket az egerektől és más kártevőktől. Vincent családról álmodik, de nem akarja elveszíteni egérbarátját sem, aki korábban megmentette az életét. A múzeumban azonban nemcsak az egér jelenléte okoz gondot, de a szenvedélye is: Maurice ugyanis nagyon szeret festményeket rágcsálni. A helyzet még bonyolultabbá válik, amikor az emberiség egyik legnagyobb festménye, a Mona Lisa megérkezik az Ermitázsba, ugyanis minden egér leghőbb álma, hogy megrágja a páratlan remekművet. Ám a festményt váratlanul ellopják, így Vincentnek és barátainak nem marad más választása, mint hogy bármi áron megtalálják az eltűnt műkincset.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Vincent, a fiatal macska és Maurice, az egér kalandos úton érkezik meg a világhírű szentpétervári Ermitázs múzeumba. Ott találkoznak egy elit macskaosztaggal, amely évszázadok óta védi a műkincseket az egerektől és más kártevőktől. Vincent családról álmodik, de nem akarja elveszíteni egérbarátját sem, aki korábban megmentette az életét. A múzeumban azonban nemcsak az egér jelenléte okoz gondot, de a szenvedélye is: Maurice ugyanis nagyon szeret festményeket rágcsálni. A helyzet még bonyolultabbá válik, amikor az emberiség egyik legnagyobb festménye, a Mona Lisa megérkezik az Ermitázsba, ugyanis minden egér leghőbb álma, hogy megrágja a páratlan remekművet. Ám a festményt váratlanul ellopják, így Vincentnek és barátainak nem marad más választása, mint hogy bármi áron megtalálják az eltűnt műkincset.

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

Pablo Picasso minden idők egyik legnagyobb művésze. De hogyan lett az? Sokáig figyelmen kívül hagyták a korai évek szerepét sikerében: a nevelést, a rendkívüli eredményekhez vezető tanulást. Három város játszott kulcsszerepet ifjúságában: Malaga, Barcelona és Párizs. A film készítői mindháromba ellátogattak, s megvizsgálták Picassóra gyakorolt hatásukat. Dokumentumfilmünk két kulcsfontosságú időszakot elemez: az úgynevezett kék és rózsaszín korszakot, vagyis az 1907-ig tartó periódust, amikor gyakran ábrázolta önmagát például Harlequinként. Majd 1907-ben megszületett az Avignoni kisasszonyok című festmény, amely fordulatot hozott nemcsak a saját művészetében, de általában a képzőművészetben is. És ekkor Picasso még csak 25 éves volt! A film a malagai, a barcelonai, a párizsi Picasso múzeumokkal, illetve a New York-i MOMA-val együttműködésben

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

Pablo Picasso minden idők egyik legnagyobb művésze. De hogyan lett az? Sokáig figyelmen kívül hagyták a korai évek szerepét sikerében: a nevelést, a rendkívüli eredményekhez vezető tanulást. Három város játszott kulcsszerepet ifjúságában: Malaga, Barcelona és Párizs. A film készítői mindháromba ellátogattak, s megvizsgálták Picassóra gyakorolt hatásukat. Dokumentumfilmünk két kulcsfontosságú időszakot elemez: az úgynevezett kék és rózsaszín korszakot, vagyis az 1907-ig tartó periódust, amikor gyakran ábrázolta önmagát például Harlequinként. Majd 1907-ben megszületett az Avignoni kisasszonyok című festmény, amely fordulatot hozott nemcsak a saját művészetében, de általában a képzőművészetben is. És ekkor Picasso még csak 25 éves volt! A film a malagai, a barcelonai, a párizsi Picasso múzeumokkal, illetve a New York-i MOMA-val együttműködésben

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

Pablo Picasso minden idők egyik legnagyobb művésze. De hogyan lett az? Sokáig figyelmen kívül hagyták a korai évek szerepét sikerében: a nevelést, a rendkívüli eredményekhez vezető tanulást. Három város játszott kulcsszerepet ifjúságában: Malaga, Barcelona és Párizs. A film készítői mindháromba ellátogattak, s megvizsgálták Picassóra gyakorolt hatásukat. Dokumentumfilmünk két kulcsfontosságú időszakot elemez: az úgynevezett kék és rózsaszín korszakot, vagyis az 1907-ig tartó periódust, amikor gyakran ábrázolta önmagát például Harlequinként. Majd 1907-ben megszületett az Avignoni kisasszonyok című festmény, amely fordulatot hozott nemcsak a saját művészetében, de általában a képzőművészetben is. És ekkor Picasso még csak 25 éves volt! A film a malagai, a barcelonai, a párizsi Picasso múzeumokkal, illetve a New York-i MOMA-val együttműködésben

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

1988-ban, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt vagyunk Magyarországon. Ekkor már mindenki igényelhet világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége. A vonat és a busz azonban nagyon drága, még nincsenek olcsó megoldások (pl. fapados járatok), és az embereknek nincs pénzük arra, hogy külföldre utazzanak. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? Európa felfedezése olyan erős és természetes igényként jelentkezik, hogy egyáltalán nem számít, milyen úton válik lehetségessé. Az Európába vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya valahonnan megkapja egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul. Megbeszélnek vele egy találkozót a Nemzeti Múzeum lépcsőjére. Miután megkapják a jegyet, látják, hogy rossz minőségű hamisításról van szó. A jegydealer elmondja, hogy ezzel ne foglalkozzanak, mert sokan utaztak már ilyen jeggyel. A fiúk annyira amatőrnek találják a jegyet, hogy úgy döntenek, nem használják fel. Fogadnak, hogy ők ennél jobb hamisítványt tudnak csinálni, és elkezdik visszafejteni a szálakat. A pályaudvarok nemzetközi pénztáraiba bekukkantva kifigyelik, hogyan dolgoznak a pénztárosok. Rájönnek, hogy a jegyeket kézzel írva, indigóval (Kék Pelikan) töltik ki, és a másolat kerül az utashoz, míg a golyóstollal írt „eredeti” példány a MÁV-nál marad. Összerakják az összes pénzüket, felváltva a pénztárokhoz állnak, és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak a pénzből kijön. Egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések a jegyekkel…

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

Pablo Picasso minden idők egyik legnagyobb művésze. De hogyan lett az? Sokáig figyelmen kívül hagyták a korai évek szerepét sikerében: a nevelést, a rendkívüli eredményekhez vezető tanulást. Három város játszott kulcsszerepet ifjúságában: Malaga, Barcelona és Párizs. A film készítői mindháromba ellátogattak, s megvizsgálták Picassóra gyakorolt hatásukat. Dokumentumfilmünk két kulcsfontosságú időszakot elemez: az úgynevezett kék és rózsaszín korszakot, vagyis az 1907-ig tartó periódust, amikor gyakran ábrázolta önmagát például Harlequinként. Majd 1907-ben megszületett az Avignoni kisasszonyok című festmény, amely fordulatot hozott nemcsak a saját művészetében, de általában a képzőművészetben is. És ekkor Picasso még csak 25 éves volt! A film a malagai, a barcelonai, a párizsi Picasso múzeumokkal, illetve a New York-i MOMA-val együttműködésben

Hősünk kaszkadőr, és mint mindenkit a kaszkadőrközösségben, őt is felrobbantják, lelövik, elütik, kidobják ablakokon és leejtik magas helyekről, a mi szórakoztatásunkra. És most, frissen felépülve egy balesetből, ami kis híján véget vetett a karrierjének, a munkásosztály hősének meg kell találnia egy eltűnt filmsztárt, ki kell bogoznia egy összeesküvést, és meg kell próbálnia visszanyerni élete szerelmét, miközben a napi melóját is el kell végeznie. Mégis, mi ne ütne ki balul?

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Az 1920-as évek Párizsában járunk. A dúsgazdag, orosz származású balerina, a legendás Ida Rubinstein társulata botrányos, határokat feszegető előadásokkal borzolja a polgárság kedélyeit. Rubinstein következő előadása bemutatására készül, és Maurice Ravelt bízza meg azzal, hogy kísérőzenét komponáljon hozzá. Ravel megalkotja élete legnagyobb sikerét, a Bolerót.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

A Képzeletbeli barátok egy lányról szól, aki rájön, hogy látja mindenki képzeletbeli barátait, és arról, mihez kezd ezzel a szupererővel, amikor belevág a varázslatos kalandba, hogy újból összehozza az elfelejtett képzeletbeli barátokat az őket annak idején elképzelő gyerekekkel… A film főszereplői Ryan Reynolds, John Krasinski, Cailey Fleming és Fiona Shaw. A csodásan egyedi karakterek hangjait az eredetiben többek között olyan színészek adják, mint Phoebe Waller-Bridge, Louis Gossett Jr. és Steve Carell. Az elbűvölő családi filmet írta és rendezte John Krasinski.

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért. Bár Vincent van Gogh soha nem járt Japánban, ez az ország volt rá és művészetére a legnagyobb hatással. Nem érthetjük meg Van Goghot anélkül, hogy ne értenénk meg, hogyan érkezett a japán művészet a 19. század közepén Párizsba, és milyen mély hatást gyakorolt olyan művészekre, mint Monet, Degas és mindenekelőtt Van Gogh. A japán művészetet kínáló, új párizsi galériák meglátogatása, majd saját Japán-képének kialakítása – alapos kutatás, metszetgyűjtés és más művészekkel folytatott részletes megbeszélések révén –, azaz Van Gogh japán műalkotásokkal való találkozása új és izgalmas irányt adott munkásságának. Elhagyta Párizst és Dél-Franciaországba távozott – egy olyan helyre, amely szerinte a lehető legközelebb állt egyfajta idealizált Japánhoz –, s az ezt követő termékeny és mégis problémás éveket mind abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy Van Gogh a japán hatásokat a saját akarata szerint hajlította, és magát egyértelműen ázsiai előzményekkel rendelkező modern művészként határozta meg. Van Gogh művészetének e kevéssé ismert szeletében láthatjuk, milyen fontos volt Japán tanulmányozása. A forgatócsoport – s vele mi, nézők – nemcsak Franciaországba és Hollandiába, hanem Japánba is eljut, hogy tovább vizsgálja azt a figyelemre méltó örökséget, amely Van Goghra oly nagy hatással volt, és amely őt azzá a művésszé tette, akit ma ismerünk.

Több nemzedékkel Caesar után a harmóniában élő majmok jelentik a domináns fajt a bolygón, míg az emberek arra kényszerültek, hogy rejtőzködve éljenek. Mikor egy új, zsarnoki majomvezér hozzálát birodalma kiépítéséhez, egy fiatal majom viszontagságos útra indul, ami során kénytelen lesz kétségbe vonni mindent, amit a múltról tud, és olyan döntéseket hozni, amik egyaránt meghatározzák majd majmok és emberek jövőjét.

Abby és Travis egy őrült vegasi éjszaka után másnaposan és zavarodottan ébred, ráadásul nagy meglepetésükre: házasan! Így hát éppen azt teszik, amit bármely főiskolás korú ifjú férj és feleség tenne, akik alig ismerik egymást: Mexikóba utaznak nászútra a legjobb barátaikkal és családjukkal. Ott majd kiderül, hogy önkívületben egybekelni sorsszerű volt, vagy csak egy újabb sorscsapás…

Ő a világ leghíresebb macskája. És talán a legkövérebb is. Lusta, lassú, imádja a lasagnát és utálja a hétfőt. De Garfield, a narancssárga macska békés élete most fenekestől felfordul. Mert színre lép egy rég nem látott rokon: az apja. Sok mindenben hasonlítanak: szeretik a hasukat, és utálják a fürdővizet. Csakhogy Vic utcai macska, kalandvágyó, vagány figura, Garfieldtól pedig semmi sem áll távolabb, mint a kalandvágy. Mégis úgy alakul, hogy ő és hű társa, a macska legjobb barátja, Ubul kénytelenek kalandos vándorútra indulni. Igen, és ez egy olyan kaland lesz, ahol néha gyalogolni, esetleg futni kell, ráadásul nem készíti egy gondos gazda naponta négyszer-ötször a tálba a következő kiadós étkezést. Garfield most is nagyon vicces és nagyon garfieldes. Az új nagy kaland gyereknek és felnőtteknek is egyformán mókás, poénos és játékos animációs film!

Az 1960-as évek elején Alice és Celine, két legjobb barátnő, egyben szomszéd, idillikus, képes magazinba illő életet él precízen nyírt pázsittal, sikeres férjjel és azonos korú fiúgyermekkel. A harmóniának azonban egyszeriben véget vet egy tragikus baleset. Bűntudat, gyanakvás és nyugtalanság kezdi fellazítani a testvéri szintű köteléket a két nő között, míg végül a pszichológiai hadviselés előhívja belőlük anyai ösztönük sötét oldalát.